Liget

A Ligetbe az I. világháborúban elesettek emlékére 189 db fát ültettek. 1926-ban József főherceg fia, Habsburg–Lotaringiai József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az I. világháborús emlékművet. A ligetben kapott helyet a millecentenárium emlékére emelt Székely kapu, valamint az 1963-as légi katasztrófa emlékműve.

Légi katasztrófa emlékműve

1963. június 16-án 10 óra 52 perckor a település határában zuhant le a román TAROM légitársaság YR-ILL lajstromjelű nemzetközi járata. A katasztrófát a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl.

Kardoskúti Múzeum

A Kardoskúti Múzeumban található állandó kiállítás a Fehértó múltját és természeti értékeit mutatja be. A kiállítást a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztálya 1989-ben létesítette. A múzeum a kardoskúti táj változásait, a növény- és állatvilágot régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal és preparátumokkal szemlélteti.
A múzeum látogatása előzetes bejelentkezéssel történik.
Telefonos információ: 68/429-262, 30/475-1776.

Református templom

A békéssámsoni református gyülekezet temploma 1872-ben épült. A terveket Trutsko Ferenc nevű mesterember készítette. Stílusát tekintve a templom magyar stílusban épült. A torony nem együtt épült a templommal, hanem néhány évvel később, 1889-ben. A torony csúcsán lévő csillag 15 méter magasan hirdeti a falu egyetlen templomáról református voltát. A templom belső tere 8 m x 17 m, ülőhelyeinek száma 220. Az elmúlt néhány évben felújították a templomot, ekkor szakértő állapította meg, hogy a templombelső nem kizárólag magyar stílusú. A szószék korlátja, a karzat korlátja, valamint a padok végét díszítő egyszerű faragás nem magyar, sokkal inkább tót motívumokat mutat. A toronyban két harang szólal meg minden nap, hogy jelezze a delet, valamint a reggeli és esti órákat, valamint a halál esetén is szól. A faluban az 1950-es évekig külön hírharang szólt, ha férfi, asszony vagy gyermek hunyt el. Egy presbiteri határozat alapján törölték el. A templom háromszáz kilogrammos nagyobbik harangját 1922-ben Diósgyőrben öntötték acélból. A 240 kilogrammos kisebbik harang 1889-ben készült. Készítője Hönig Frigyes mester.

Török-híd

A falu lakói által csak Török-hídként emlegetett, 2 boltíven támaszkodó mellvédes kőhíd a Szárazér felett. Eredete a helyi legendák forrása is, mert van, aki a jellegzetesen török stílusú építészet miatt nevezi így, mások pedig a török időből valónak tartják a jelenlegi híd elődjét.

Magtár

Ennek építési ideje megbízható források szerint 1809, a napóleoni háborúk ideje. Csaknem 1 méter vastagságú falának téglái ugyanolyan méretben és monogrammal készültek, mint a Török-hídé. Igen valószínűnek látszik, hogy a két létesítmény egy időben épült.

Nagykopáncsi templom

Nemes egyszerűségében is páratlan építészeti értéket képvisel a Makóra vezető úttól beljebb, Tótkomlóstól 10 km-re, a nagykopáncsi pusztán álló Árpád-kori kápolna. A környező régi kis falvakat a tatár- és törökdúlások elpusztították. Egyetlen fennmaradt emléke a múltnak (régi nevén) mezőkopáncsi templom, mely romos állapotban maradt fenn 1933-ig. Legnagyobb része megsemmisült, csak a bejárati fal állt a két sarokpillérrel és a két oldalon csatlakozó 190-190 cm-es oldalfallal. Az 1934-ben történt ásatások során a templom körül régi temetőre is bukkantak. A feltárások után a templomot teljesen újjáépítették. A templom valószínű építési kora a XIII. század végére tehető. A templom csendes, nyugodt környezetben található, távol a világ zajától. A Szeged-Csanádi Püspökség kezelésében volt 2004-ig, majd átadták a tótkomlósi önkormányzatnak. A Püspökség a kápolna mögött egy remetelakot is fenntartott, mely jelenleg üresen áll.