Békás-tó

A Békás-tó a Mezőhegyesi Sporthorgász Egyesület kezelésében van, a mellette mesterségesen kialakított tórendszert magánvállalkozó üzemelteti.

Óriás platánfa

A ménesudvart 1819-ben indiai eredetű platánfákkal (Platanus occidentalis) telepítették be. Ezek megmaradt példánya ez a fa. Magassága 33 m, törzskerülete 4,5 m, lombsátra 900 m²-t fed le. Védett fa.

Béke park

Báró Podmaniczky Béla ménesparancsnok 1908-ban hazai és külföldi faiskolákból többfajta facsemetét hozatott, és azokat egymás mellé, csoportosan telepítették. Ezt az angolparkot eredetileg Podmaniczky-ligetnek hívták. A park legszebb fáinak egyike a vérbükk, de van itt celtis vagy ostorfa, hegyi juhar, japán aranyfenyő, török mogyoró, bokrétafa, hársfa, magas kőris, jegenye nyár, japán akác, tiszafa, továbbá spiriabokor, bukszusbokor, tamariszkusz- és hóbogyóbokor.

Élővíz-csatorna

A csatornát 1889-ben létesítették a Cukorgyár ipari vízellátása céljából. A Marosból Aradnál kiágazó mesterségesen szabályozott, és Battonya határában hazánkba lépő csatorna a környék belvizeit is összegyűjtve Nagylaknál tér vissza az anyamedrébe.

Szárazér

A Szárazér a Maros egykori medréből (mellékágából) kialakult vízfolyás, amely a korábbi időszakokban a hordalékkúp belvizeit gyűjtötte össze és vezette a Marosba. Központi helyet foglal el a Maros-hordalékkúp zöldfolyosó hálózatában. A Szárazér és a partján található vegetáció táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyet biztosít sok állatfajnak. Partjai mentén olyan gyepterületek is meghúzódnak, ahol az eredeti löszpusztai vegetáció ritka növénytársulásai, egyes védett növényfajai is fennmaradhattak (Tompapusztai löszgyep, fokozottan védett terület).

Feneketlen-tó (kráter)

A Feneketlen tó az 1962. évi gázkitörés következménye. A kráter átmérője 55 méter, mélysége nem ismert. A fúrótorony hő hatására meglágyult és a tartóival együtt a kráterbe süllyedve égett. Fürödni, horgászni tilos!