Városháza (Árpád u. 176.)

Az épületet 1980-ban kezdték el építeni és 1984. augusztus 20-án adtak át.

---

Római katolikus templom

A templom 1879-ben épült, Kisboldogasszony tiszteletére. Tervezője ismeretlen, legjellemzőbb formái a neogótika jegyében fogantak. Orgonáját Dangl Antal építette.

---

Millenniumi emlékmű

Széri-Varga Géza szobrászművész Csanád vezérről készült egyalakos, bronzból készült alkotása a millennium tiszteletére, 2000. augusztus 20-án került felavatásra. A szobor talapzatánál áll a millenniumi emléktábla. Első ispánként ő adott nevet a vármegyének, melynek területén feküdt Mezőkovácsháza is. Anonymus gestája szerint Csanád (10-11. sz.) Doboka főúrnak és Kalotha fiatalabb lányának, Karoldunak a fia, az egyik honfoglaló törzsfő leszármazottja, I. Szt. István rokona volt. Csanád II. Gyula erdélyi udvarában nevelkedett pogány hitben. 1005-ben István király legyőzte Gyulát és Csanád a király udvarába került, megkeresztelkedett, keresztapja István király lett. A Gellért- legenda szerint előbb a pogány Ajtony fővezére volt, majd tőle elpártolva, a római hit szerint megkeresztelkedett és István király szolgálatába állt.

A nagyőszi csatában – 1028-ban – István király megbízásából Csanád vezér legyőzte a feudális államalapítás ellen lázadó Ajtony seregét. István király az újonnan szerzett területen, a Maros-Tisza szögtől délre egészen az Al-Dunáig terjedően királyi vármegyét alapított. A király a győztes hadvezérét tette meg az új vármegye urának, első ispánjának.

Csanád igazgatása alatt megindult a vármegyében a keresztény hittérítés. Az Ajtony feletti győzelem emlékére 1030 táján az Oroszlános-halmon kolostort építtetett, melyet a Benedek-rendi szerzeteseknek adományozott. Csanád vára lett az új egyházmegyei püspökség székhelye, melynek első püspöke Szt. Gellért volt. A későbbiekben Csanád vezér lett a névadója a várispánság székhelyének, a püspökségnek és magának a vármegyének is.

Mezőkovácsháza egy árpádkori település maradványa, 1000 évig (1950-ig) Csanád megye része volt. Csanád vezér szobrának állításával a város – a vármegyéhez tartozó települések közül elsőként, mint Csanád megye volt járási székhelye – méltóképpen állított örök emléket egy olyan személyiségnek, aki az államalapítás korában megjeleníti a pogányságból a kereszténységbe való átmenetet.

---

II. világháború emlékműve

A mezőkovácsházi áldozatok emlékére állított, női alakot ábrázoló carrarai márványszobor az általános iskola előtti téren áll a katolikus templom felé fordulva. A szobor civil kezdeményezés eredményeként került felállításra. A II. világháborúban elhunyt katonák hozzátartozói adakoztak szeretteik megörökítésére. Alkotója Corvus Cora Róbert szobrászművész. A talapzat négy oldalára a háború 129 mezőkovácsházi áldozatának neve van bevésve. A második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett el.

---

Hunyadi János Középiskola (Sármezey u. 63.)

Az iskola előtti sarki épület falán lévő emléktábla Kovalcsik Pál halálának 45. évfordulója alkalmából 1993. január 30-án a mezőkovácsházi Független Kisgazda és Polgári Párt helyi szervezete emlékezett a kommunista megtorlás miatt mártírhalált halt fiatalra, és avatta fel emléktábláját a volt Szabadság utcai lakóháza falán (ma óvoda).
Hunyadi János mellszobra
120-130 cm magas kőoszlopon elhelyezett bronz mellszobor. Herczeg Klára szobrászművész alkotása. 1977. október 25-én a gimnázium fennállásának 25. évfordulóján avatták.
A gimnázium épületének udvar felőli részén 5 db terrakotta anyagú, a tudományokat és művészeteket allegorikusan ábrázoló domborművek Rajki József alkotásai.
A Sármezey utca felőli részen Tápai Antal szobrászművész „Hunyadi farkast elfogó fiú, Hunyadi a törökverő, és Hunyadi a kormányzó látható” ábrázolása látható.

---

Sármezey Endre vasútmérnök emléktáblája.)

Sármezey Endre vasúti mérnök 150 éve, 1859. április 21-én földbirtokos családban született. Középiskoláit Békéscsabán, majd Szegeden végezte ahonnan a Zürichbe a Műszaki Egyetemre került, ahol 1882-ben gépészmérnökként szerzett diplomát.
1883-ban rábízták a Mezőhegyes-Kétegyháza épülő vasútvonal építését, melynek sikeres üzemben helyezése után megkapta az Arad-Csanádi vonatok felügyeletét és pályafenntartási feladatait. A térségben kidolgozta a keskenyvágányú vasutak tervét, mely a mezőgazdasági termények szállítását oldta meg a feldolgozó helyekhez. 1900-ban 78 km, 1912-ben már 154 km hosszú volt a gazdasági vasút hossza. Erre épült fel később a személyszállítás is Kaszaper forgalmi csomóponttal, melynek áldásos hatása egészen 1970-es évekig tartott. Ő hozta létre 1899-ben az Alföldi Első Gazdasági Vasutak Részvénytársaságot, de a tudományos életben is kiemelkedőt alkotott, 1904-ben rendszeresítette a benzines-elektromos motorkocsik vontatását, 1906-ban a Milánói világkiállításon aranyérmet nyert a motorvontatás újításával. Kiemelkedő életpályája elismeréséül a Szegedi MÁV Vasútigazgatóság 1981-ben emléktáblát állított a felsőállomás épületének homlokzatán:
„Sármezey Endre gépészmérnök, a magyar vasútépítés kimagasló alakjának emlékére.”
Anyaga: fekete márvány. Avatás: 1981. december 5. Készítette: MÁV Szegedi Igazgatóság.

---

Reformátuskovácsháza

Reformátuskovácsháza. az 1700-as évek vége felé és az 1800-as évek első évtizedeiben alakult újjá. Az első telepesek Heves-Nógrád, Árva és Gömör vármegyékből érkeztek a vidékre. Ekkor keletkezett 300, zömmel református vallású lakossal Új-Kovácsháza, mely később lakóinak vallásáról kapta a Reformátuskovácsháza elnevezést, megkülönböztetésül Hosszúkovácsházától (Mezőkovácsházától). Vertics József földmérővel mérették fel 1813. október 16-tól a reformátuskovácsházi telkeket. 1,5 km hosszúságú nyílegyenes utcáit, és később az ezeket átszelő keresztutcákat mérnökök tervezték. A négy ősutca: Kossuth Lajos, Árpád, Dózsa György Petőfi Sándor napjainkra Kocsis János, Táncsics Mihály, Kodály Zoltán, Kinizsi Pálra változott. Később telepítették a Hámán Kató, – jelenleg Bethlen Gábor -, Móra Ferenc, Rákóczi Ferenc utcákat. A Rákóczit „munkásházak” néven ismerték. A régi építésű házak, csak az ún. „ősutcákban” találhatók.
Reformátuskovácsházának 1815-től már elöljárósága is volt: bíró, jegyző, egy utcakapitány, hadnagy, és kisbíróból állott. 1835-ben a községi elöljáróság a bíróból, jegyzőből, örvénybíróból, két esküdből és egy számadóesküdből állt. Már az 1900-as évek elején nagyközségi rangot kapott. Saját elöljárósága vezette a közigazgatást: főjegyző, segédjegyző, anyakönyvvezető, adóügyes, írnok, 12 esküdt. A község feje az öregbíró, mellette dolgozott a törvénybíró és a kisbíró. A kisbíró teendői voltak az állatok ellátása, kézbesítés és dobolás a falun belül. Adóív és más hivatalos írások kikézbesítése a falun kívül a mezőőr dolga volt. A központban (Táncsics utca, a mai buszmegálló mögötti épület) állt a községháza épülete, mellette a jegyzői lakás. Az udvarban volt kialakítva a kisbíró lakása is, valamint a községi istálló, ahol 2 bikával és 2 sertés kannal látták el a lakosság állatainak fedeztetését.
A két községet a vasúti sínek választották el egymástól. A vasúton túl a refi részen működött egy malom – ma gabonaraktár-, ami jó minőségű lisztet őrölt. A malommal szemben a kisvasútállomás épülete állt, váróteremmel és jegykiadóval – ma önkormányzati lakások találhatók benne -. A csarnokban és szerelőműhelyben tartották karban a mozdonyokat, szerelvényeket – később VOLÁN telep lett, ma gazdátlan az ingatlan -. A kovácsházi részen a nagyállomás épülete és ezzel szemben a kisvasúti rámpa épült meg. Itt rakodtak át, és vitték tovább az uradalmakból és gazdaságokból beszállított terményeket Szeged-Csanád és Békéscsaba irányába. A refi lakos, aki Békéscsabára akart utazni, válogathatott. A kisvonatnak Kaszaperen volt a csomópontja. Innen Orosháza, Tótkomlós, Békéscsaba irányába indult tovább. Refen a fő utca végén is felszállhatott az utazó.

---

Református templom

1898-ban épült Regdan Sándor aradi építészmérnök tervei alapján. Az épület előtt 2000. március 15. óta áll egy Kopjafa, faragója Deák-Fogarasi András (református lelkész édesapja). Hirdeti a reménységet, a jövőbe vetett hitet, az összefogást, a magyarság megmaradását, az egymáson való segítést; a szimbolizálja a szeretetet, melyre az ősök emléke kötelez. Az I. világháborúban elesett 80 reformátuskovácsházi nevét őrzi a református templom bejáratánál jobb és baloldalon elhelyezett fekete márvány emléktábla.

---

Meleg vizes kút

„Refi öreg kút”, melyből évtizedeken keresztül meleg (50°C-os) víz folyt. A kút 539 méter mély, lúgos-gázos víz folyt belőle. Mellette a múlt században a Havas féle vendéglő állt, és a kút vizét kádas népfürdőként használták.

---

Holocaust emléktábla

Felirata: „Az 1944-ben elhurcolt 420 mezőkovácsházi zsidó ember emlékére.” Itt volt a mezőkovácsházi gettó. Az épület 1944-ben községi méntelep, majd gettó, az államosítás után iskola, majd a privatizációig óvoda. A zsidó deportálások előtt ebben az épületben, udvarban gyűjtötték össze a zsidókat. Ezt örökíti meg az emléktábla.
1944. április 20-án megkezdődött a zsidóságnak a községekből való kitelepítése, táborba gyűjtése. Csanád megye területén a battonyai, mezőkovácsházi és eleki járáshoz tartozó községek zsidó lakói kötelesek voltak május 20-ig Mezőkovácsházán és Magyarbánhegyesen a járás főszolgabírója által részükre kijelölt új lakóhelyre költözni. A Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza községekben lakó zsidóságot a Mezőkovácsháza határában lévő méntelepre jelölték ki. A telepet szöges drótkerítéssel vették körül. Mezőkovácsházára 103 zsidó család 435 lélekszámmal, Reformátuskovácsházán 9 zsidó család 35 lélekszámmal összesen 112 család 470 lélekszámmal költözött.

---

Könyvtár

Mezőkovácsházán az első nyilvános népkönyvtár 1899-ben alakult. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 171 kötettel Gazdasági Népkönyvtárat alapított, még ebben az évben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 100 Korona értékű szépirodalmi művel egészítette ki. 1950-től a népkönyvtárak szervezésében. Mezőkovácsházán az MKP vándorládás könyvtára jelenti a közművelődés első lépését. A járási tanács intézményeként megalakult a járási könyvtár 1953. júliusában. A könyvtár fejlődése 1960-65. között a legszembetűnőbb. A községben, 1960-ban új művelődési házat adtak át. Az emeleten kapott helyet a járási könyvtár 80 m² alapterületen. Író- olvasó találkozókat kezdtek szervezni. A 60-as években kezdte el gyűjteni a könyvtár a községre vonatkozó régi dokumentumokat. Ez a helytörténeti gyűjtemény zárt anyagként a jelenlegi városi könyvtárban található. Ahogy a könyvtárosok munkája, munkaterülete kiszélesedett, bővült, úgy zsugorodott a rendelkezésükre álló terület. A volt Rendőrség épületéből modern könyvtárat varázsoltak. A tetőtérben kapott helyet a gyermekkönyvtár részlege, a földszinten galériás megoldással a felnőtt olvasók kölcsönözhetnek, illetve az olvasóterem, hírlapolvasó, a felnőtt zenei részleg, munkahelyiségek találhatók. A felnőtt részleg galéria részét borító falemezeket, az első világháborús hősi halottak öntvény plakettjei díszítik. A Könyvtáravató 1990. november 30-án volt.

---

I. világháborús emlékmű

Az emlékmű négyszögalapú csonka gúla alakú oszlop, tetején kettős kereszttel. Anyaga szürke beton. Felirata:
„A világháborúban
A hazáért
Életüket feláldozott
Mezőkovácsházi
Hősök emlékének
1914-1918”
Felavatásának és építésének ideje ismeretlen. A talapzaton ez olvasható: Terv: Müller I. építész. Az oszlop másik három oldalán a háborúban meghaltak nevei sorakoztak, de ezek az 1950-es években eltűntek. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul. Itt emlékeztek meg minden évben az iskolások és a falu lakossága a március 15-i forradalmi eseményekre, mely szintén az ötvenes években megszűnt. A hősi halottak neveiről kapta a község központi része a Hősök tere elnevezést.

---

Művelődési Ház

A főbejárat melletti falán a múzsák, kezükben hárfával, könyvvel, színházi álarccal szimbolizálják a kultúrát, a művelődést. Ács József szobrászművész 1970-ben a ház fennállásának 10. évfordulójára készítette a női alakokat.

---

Történelmi Emléksétány

A művelődési ház és a régi mozi (ma disco) előtt kialakított robbantott bazalt kőoszlopokon elhelyezett emléktáblák örökítik meg a város történetének jeles eseményeit és kiemelkedő személyiségeit. A Történelmi Emléksétány táblái:

1. Bereczki Máté (1824-1895)
A 48-as szabadságharc résztvevője bujdosó évei után Mezőkovácsházán telepedett le. Az itt töltött évek során fejlődött európai hírű természettudóssá, Magyarország legnagyobb gyümölcsnemesítőjévé.
2. Az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére 1991. október 23.
3. A Magyar Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója tiszteletére 1999. október 23.
4. Mezőkovácsháza közigazgatási központ
1872-1983 között járási székhelyű község, a környező települések közigazgatási központja
1984-től városi jogú nagyközség
1986-tól város
5. A középkori Kovácsháza emlékére
A táblától délkeletre, a Száraz ér bal partján tárták fel a középkori Kovácsháza maradványait és templomát. A településnek Mátyás király adott mezővárosi rangot.
6. Az újratelepítés emlékére
Árva, Gömör, Heves, Nógrád megyei magyar és szlovák kertésztelepesek a török hódoltságok idején elpusztult Kovácsházát 1814-ben újraalapították.
7. Kalocsa Róza (1838-1901)
Kovácsházán született pedagógus, író, az ifjúsági irodalom, magyar nőnevelés és a magyar nyelv tanításának úttörője, számos mese, regény ifjúsági könyv szerzője, fordítója, lapszerkesztője emlékére.
8. Balázs Gyula néptanító emlékére
Fáradhatatlan lendülettel gyűjtötte össze Mezőkovácsháza népmeséit, népi és gyermekjátékait, találós kérdéseit, közmondásait, babonáit, és dalait, 1878. júniusában.
9. Millecentenáriumi emléktábla
A magyar honfoglalás 1100. éves évfordulójára emlékezésül a város önkormányzata 1996.

---

Kegyeleti emlékpark

A Honfoglalás millecentenáriumára alakították ki, a faligetben álló kopjafa Szelekovszky László alkotása, melyet 1997. augusztus 20-án avattak: „hirdesse a kopjafa, hogy a város lakói megemlékeztek magyarságuk 1100 évére és üzentek az utókornak, legyenek büszkék, hogy magyarok.”

---

A Magyar hősi emlékmű

A 2. világháború alatt, a községben és környékén elesett 32 magyar katona emlékére állították. Alakja: 45 fokos szögben dőlt hasáb, fehér márvány emléktálával közepén fekete vascső kereszttel. Felirata: „A drága hősök emléke örökké él lelkünkben”, „Az 1944. évi harcban elesett katonák pihennek itt, akiknek emlékét őrzi a község hazafias lakossága”. 1975. november 1-jén adták át Kertmegi István helyi tervező tervei alapján.

---

Szovjet emlékmű – felszabadulási emlékmű

A 2. világháború alatt a községben és környékén elesett szovjet katonák emlékére, Kertmegi István tervei alapján készült vízszintes és függőleges hasábokból álló, beton és műkő anyagú emlékmű (középen ötágú vörös csillaggal). A jobboldali részen márványból készült emléktábla. „Emlékük örökké él – A szabadságért áldozták életüket” felirattal. 1974. október 6-án avatták. Itt történtek a nagyszabású ünnepségek és koszorúzások április 4-én, október 6-án, november 7-én. A rendszerváltás után funkciója megszűnt, csupán egy letűnt korszak és az elhunyt katonák emlékét hirdeti.

---

Park Fürdő, Borostyán kemping

A termálvíz hőmérséklete 72 Celsius fok, mely a környéken is egyedülállóan magas érték. A gyógymedencében a gyógyvíz hőmérséklete: 36-38 Celsius fok. 1998-ban a termálvizet a Népjóléti Minisztérium „Borostyán gyógyvíz” néven gyógyvízzé nyilvánította. A gyógyvíz igen nagy ásványianyag-tartalmú (3,0 g/l), nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos, jodidos, fluoridos, szulfidos ásványvíz, jelentős metabórsav és metakovasav tartalommal. A hévíz gyógyhatásának bizonyítására az orvosi vizsgálatokat kettős vak, valamint utánkövetéses (3 hónapos) módszerrel végezték el. A fürdőkúra különösképpen a mozgásszervi betegségek (kiváltképp a lumbális spondylosis) esetében volt hatásos. A Parkfürdő és Parkerdő közé ékelődve helyezkedik el a kemping. Rendezett környezetben várja a pihenni, kikapcsolódni, gyógyulni vágyó vendégeket. A kempingben 50 férőhelyes lakókocsi, lakóbusz álláshely, 30 sátorhely és 3 db apartman szoba található. Közös étkező, valamint felújított vizesblokkok biztosítják a mindennapok kényelmét.

---

Középkori Kovácsháza

Erre utal az ott talált templom rom, házmaradványok és sírok. A becslések szerin i. e. 3500-2500 körül a Száraz-ér körül teljes hosszában emberlakta vidék és élőhely volt, amelynek legfőbb tanúi a még ma is sűrűn fellelhető kunhalmok. Ezek a 0,5 m-től 8-10 m magas dombok, halmok, telek a magyar Alföld első mesterséges, ember alkotta kultúrtörténeti emlékei, temetkezési helyek, határhalmok, őrhalmok, strázsahalmok, amelyek bizonyítottan vízfolyások, vizes helyek közelében épültek. A Száraz-ér medervonulatának vonzáskörzetében közel 100 ilyen kurgánt, halmot találunk. Mezőkovácsháza térségében is az első települést meghatározó, község- és megyehatárt megjelölő halmok maradtak fenn. Legismertebb a középkori település emlékeinek helye az ér bal partján, a volt Nágel-birtoknál, ahol templom maradványaitól 50 méterre 1938-ban rekonstruálták a középkori települést is.

---

Jassik Lajos sírja

Halála után a március 15-i ünnepségeket minden évben ott tartották. 1945. után emléke feledésbe merült. Az utóbbi években sírja ismét gondozott, és méltó helye az önkormányzat Március 15-i megemlékezéseinek.

---

Mezőkovácsházi nagyállomás

Az épület homlokzatán az Alföldi Első Gazdasági Vasút . Az Alföldi Első Gazdasági Vasút megalapításának 100 éves évfordulója alkalmából 1999. július 24-én avattak emléktáblát.